Gyakorlati képzés alapfogalmai

szakiskola: A szakiskola szerepe a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésoktatása céljából átalakult. 2016. szeptember 1-jétől a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára;

szakközépiskola: 2016. szeptember 1-jétől a szakiskolák új neve szakközépiskola. A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam;

szakgimázium: 2016. szeptember 1-jétől a szakközépiskola új neve szakgimnázium. A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik;

első és második szakképesítés: az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett első és második államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevé- kenység gyakorlására képesít;

harmadik és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már kettő meglévő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető ‒ szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben ‒ szakképesítés;

gazdálkodó szervezet: jogszabályban meghatározott szakképzési hozzájárulásra kö- telezett;

egyéb szerv, szervezet:

  1. a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika 11 ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező
  2. aa) költségvetési szervként működő intézmény,
  3. ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
  4. ac) az ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá
  5. b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő,
  6. c) a földművelésügyi miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítésre részt vevő tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésen;

nyilvántartást vezető szerv: a területi kamara;

állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ban meghatározott szakképesítés;

egészségügyi alkalmasság: orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása annak, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a vá lasztott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;

pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás ‒ szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott ‒ azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására;

gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szakképző iskola vagy e törvény szerint nyilvántartásba vett gyakorlati képzést folytató;

gyakorlati képzést folytató: gyakorlati képzési tevékenységét iskolai tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás, tanulószerződés alapján ténylegesen folytató, a gyakorlati követelményekre való felkészítést végző szerv, amely lehet a gyakorlati képzést szervező is;

kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM): kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben;

egyéb képzőhely: nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló képzőhely;

tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31- éig tartó időszak;

tanítási év: amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, kivéve az érettségi és a szakmai vizsga évét; összefüggő (nyári)

szakmai gyakorlat: a tanult ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazását, megszilárdítását szolgáló tevékenység, amelyet lehetőleg munkahelyi körülmények között a szorgalmi időszakot követően, egybefüggően kell lebonyolítani;

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, látási, hallási, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;

kompetencia: egy feladat ellátásához szükséges mérhető, ellenőrizhető ismeretek, készségek, attitűdök (beállítódások) összessége.